Battletech - A csatamechekről
A Csatamechek a legfélelmetesebb fegyverek az emberiség történelmében. A legelsőt földi tudósok és mérnökök fejlesztették a XXV. század közepén. Hatalmas hadigépek ezek; gyorsabbak és mozgékonyabbak, mint a többi harci jármű. Pusztító fegyverzetükkel és masszív páncélzatukkal a harcmezők vitathatatlan urai.
A csatamechek energiaforrása egy kicsi, de igen nagy teljesítményű fúziós erőmű, így a gép szinte soha nem fogy ki az energiából. A fegyverzet az egészen hagyományos rakéta- és tűzfegyverekből, nagy tűzgyorsaságú gépágyúkból, lézerekből és részecskeágyúkból áll. A mecheket a legkülönfélébb környezetekben használják, a jégmezőktől az izzó sivatagokig...
Encyclopedia Galactica, 3060
Az első mech, amit gyártottak a Mackie becenevű típus volt. Mai szemmel ez a gép lomha és alulfegyverzett; a kor viszonyai között viszont részecskeágyújával és lézereivel komoly harcértéket képviselt. A Mackie után gőzerővel megindult a mechek fejlesztése.
A Csillagliga ideje alatt több száz típust hoztak létre, ezek egy része az utódlási háborúk alatt végleg elveszett. Csak a XXXI. század elején kezdődött el újabb mechek kikísérletezése, és saját típusok létrehozása. Ilyen új csatamechtípus például a Fejszés vagy a Holló. Hasonlóan nem Csillagligás technológiát képviselnek a klánok omnimechjei: hosszas fejlesztőtevékenység eredményeként jöttek létre, akárcsak az elementál páncélzat, a legjobb gyalogos védőpáncél, amit valaha is létrehoztak.
A mecheket fúziós erőforrás látja el energiával. Ez az energia szolgál a fegyverzet ellátására és a mech mozgatására. A mozgatórendszer hasonlóan épül fel, mint egy ember teste: a belső "csontozatra" mesterséges, myomerből készült izmok kapcsolódnak. Ezek elektromos áram hatására összehúzódnak, és hatalmas erő kifejtésére alkalmasak. Az izomzatot a páncélzat borítja, ami régebben acél-ötvözetből készült, de már rendelkezésre áll az a technika, amivel acélszálas páncélzatot építhetnek fel a gépre. A belső vázrendszer is titán-acél "csontokból" épül fel, de használnak könnyebb endoacél vázat is, ami főként a klánok mechjeire jellemző.
A fegyverek és a myomer-izomzat működtetése során jelentős mennyiségű hő termelődik, így a mechek több hűtőegységet is használnak ezek elvezetésére. A hűtőegységek kapacitása a mechek egyik fontos paramétere, hiszen jelentősen befolyásolják a használhatóságot.
A nagyobb mozgékonyság elérésére egyes típusokat ugrórakétákkal szerelnek fel. Ezek a hátra vagy lábra szerelt egységek 50-200 méterre repíthetik a fémóriást, jelentős taktikai előnyökhöz juttatva használójukat. Hátrányuk, hogy jókora hőmennyiséget termelhetnek, és a levegőben a gép kiszolgáltatottabb lehet, mint a földön.
Hogy bármilyen környezetben használhatóak legyenek, fülkéjük teljesen hermetikusan zárt, és rendes létfenntartó rendszerrel rendelkezik. Ez lehetővé teszi, hogy a világűrtől kezdve az ellenséges atmoszférákig mindenhol bevethetőek legyenek.
Felépítésükre nézve a csatamechek általában humanoid alkatúak, de akadnak szép számmal madárszerű lábakon egyensúlyozó típusok, sőt négylábú mechek is. Kétségtelen azonban, hogy a humanoid felépítés a legnépszerűbb.
Fegyverzetük meglehetősen változatos lehet. A legáltalánosabbak a különféle lézerek, melyek a XX. század óta ismert lézer-effektus szerint működnek. Általában a hatótávolságuk szerint sorolják őket a könnyű-, közepes- és nehézlézerek osztályába. A klánok fejlesztették ki az impulzusüzemű lézereket, melyek kisebb hőtermelés mellett pontosabb lövések leadását teszik lehetővé. Vannak ezenkívül ún. megnövelt hatótávolságú lézerek is.
A másik általános fegyver a rakétaindító. Kétféle rakétatípus létezik: az NHR (nagy hatótávolságú rakéta) és az RHR (rövid hatótávolságú rakéta). A rakétaindítókat a kilőtt rakéta típusa szerint, valamint az egyszerre indítható darabszám szerint osztályokba sorolhatjuk. A klánok használnak ún. Streak RHR rakétákat is, melyek nagyobb hatótávolságúak, és jobb célkijelölő elektronikájuk van.
A gépágyú az egyik legkonvencionálisabb fegyver a mecheken. Többféle lőszerrel üzemelhetnek, de az elvük ugyanaz. A kaliberük szerint szokás őket besorolni, ami fordított arányban áll a lőtávolságukkal. (AC2, AC5, AC10, AC20). Már léteznek ún. Ultra AC-k, melyek dupla tűzgyorsaságúak, valamint speciális LB-X rendszerűek, melyek cluster-lőszert alkalmaznak.
A gépágyúk felváltására tervezték a Gauss-ágyúkat. Itt a lövedéket mágneses tér gyorsítja nagy sebességre, ami kiemelkedő rombolóerőt biztosít a fegyvernek. Bár a lőszer nem robban fel, a feltöltött tekercsek, ha eltalálják őket, szétrobbanhatnak. A Gauss ágyú előnye, hogy alig termel hőt, és nagyon pontos, jókora lőtáv mellett is.
A részecskeágyú, vagy PPC a mechek egyik legveszedelmesebb fegyvere. Felgyorsított részecskéket használ a rombolóhatás elérésére: hatalmasat üt, és képes a mech páncélzatának megolvasztására is. Eközben azonban jó sok hőt termel, ami a használatát némileg limitálja.
Ezeken kívül is előfordulhatnak különféle fegyverrendszerek és kiegészítő elemek a mecheken, mint például célmegjelölő egységek, felderítő rendszerek, izomösszehúzódás gyorsítók stb. Egyes gépek még tüzérségi fegyverekkel is fel vannak szerelve, mint például az Arrow IV nagy hatótávolságú rakétafegyver. Sok mechet a gyalogosok ellen nagy tűzgyorsaságú gépfegyverekkel is felszerelnek.
A mechek komplex mozgását és fegyverzetét a pilóta egy speciális eszközön keresztül kezeli. Ez a neurosisak, ami "olvassa" a mech-harcos gondolatait, és közvetíti akaratát a gép számítógépébe. Így a csatamech egészen komplex mozdulatokra is képessé válik, és fegyverzetével különösen pontosan célozhat. A klánok kísérleteznek olyan rendszerekkel, melyek szükségtelenné teszik a neurosisak viselését, de ez a technológia még gyerekcipőben jár.
A felszínen harcoló csatamechek analógiájára kifejlesztették a légűrvadászokat is. Ezeket is hasonlóan építik és fegyverzik fel, mint a mecheket, és az irányításuk is hasonlóan, neurolinken keresztül történik. A légűrvadászok igen veszedelmesek, hírhedt mech és űrjáró pusztítók lehetnek.
A mech technológiában az egyetlen fontos előrelépést a klánok által létrehozott omnimech jelentette. Az omnimechet a fix fegyverzet helyett fegyvertárakkal szerelik fel, amibe bármilyen, a helyzetnek megfelelő fegyverrendszer beszerelhető néhány óra alatt. Az omnimech teljes fegyverzete így kicserélhető órák alatt, akár két csata között is. Ez félelmetes alkalmazkodóképességet jelent ezeknek a gépeknek, ami jelentősen növeli taktikai értéküket. Az omnimechekhez hasonlóan a klánok omnivadászokat is kifejlesztettek, bár itt jóval kisebb az alkalmazkodóképességre való igény.
- Az írást a battletech.rpg.hu oldalról vettük át.
|
Létrehozás: 2003. október 20. 19:07:46 | Utolsó frissítés: 2015. május 20. 10:44:20 | Nyomtatási forma |
|