Próbálkozás (Káosz Galaktika novella)

Andrew Nocelli az Exelior nevű hajó kapitányi székében ült. Merengve figyelte a főképernyőt, és rajta a megannyi csillagot, melyek oly távol estek otthonától. A saját fejlesztésű és gyártású hajója kapitányi székében szörnyen távolinak érezte szülőföldjét. Az Asztlin bolygón ilyenkor nyár volt, a legszebb időszak a bolygó monoton éveiben. Ha most otthon lehetne... De nem. Ne is álmodozzon, úgy csak még rosszabb. Ő egy fontos személy, ha bedugná az orrát a bolygó légkörébe, hogy egyet szippantson az otthoni levegőből, rögtön ezer lézercsóva száguldana felé. És ő ezt pontosan tudta. Kötelességei vannak, feladatai, amiket végre kell hajtania. Bármilyen rossz is, rengeteg dolga van, és ezrek élete felett dönt. Egy rossz lépés és...

De ő eddig megbirkózott a nehéz feladatokkal. És ezután is meg fog birkózni velük.

A képernyőn lassan nőni kezdett egy pont a sok közül. Először borsószem volt, majd narancs nagyságú lett, most pedig betöltötte az egész képernyőt.

- Valóban innen jött a hívás? - kérdezte.

- Igen uram, egészen biztos. Bár már nem sugároz - válaszolta Janton, a kommunikációs tiszt.

- Rendben. Keressenek roncsokat - fordult Dorához. Dora volt kettőből az egyik nő a hídon. Vagyis inkább lány, ugyanis még csak húszas évei elejében járt. Ennek ellenére rendkívül magabiztosan és tapasztaltan dolgozott. Egy neves akadémiára járt és majdnem be is fejezte tanulmányait. Már csak vizsgái voltak hátra, de most hivatalosan halott volt a bolygót ért invázió miatt. Nocelli először kételkedett szakértelmében, de kiderült, hogy a lány abszolút jól vizsgázott volna. Így felvette a testvérét, Norát is, aki a pilóta szerepét töltötte be. Ketten kiegészítették egymást, azon kívül javították a híd komor hangulatát, mert vidámak és gyönyörűek voltak. Mosolyogtak, és mosolyogva mintha még gyönyörűbbek lettek volna.

Dora, önmagához híven, egy mosollyal válaszolt, és elkezdte kecses mozdulatokkal teljesíteni a feladatot. Mozdulatai lágyak voltak, de gyorsak, s így hamar készen is lett feladatával.

- Egy meghatározhatatlan hajó roncsait észlelem. Mintha valamikor Zephyr lett volna, de ez nem biztos.

Nocellinek ez elég volt. A lánynak remek érzéke volt a hajók beazonosításához. Egy hajó nyolcad részéből meg tudta állapítani a típusát és még néhány főbb adatot. Így nagy valószínűséggel tényleg egy Zephyr volt. Valamikor a múltban, mert most egy teljesen szétlőtt roncs volt csak, nem több.

- Életjelek?

- Nincsenek.

- Energiaforrás?

- Egy energiaforrás. Az egyik lézer fel van töltve. Valószínűleg kisült az elsütő berendezése és még nem jutott annyi energia bele, hogy felrobbanjon.

- Akkor nemrég lőtték ki! - mondta rémült hangon egy újonc a hídon. Nocellinek fel kellett vennie újoncokat is, hiszen egy cirkáló méretű hajóhoz nem elég egy tucat legénységi tag, amennyivel az előző hajóját el tudta vezetni.

- Nem feltétlenül. Ha kilőtték a reaktort - márpedig az érzékelők ezt mutatják - akkor akár két-három napja is itt állhat. De tudjuk, hogy nem, hiszen alig négy órája kaptuk az üzenetet.

- Vontatókábelekkel hozzák be a roncsot. Közben aktiválják a fegyverzetet.

A hajó hátsó, hangár része alól néhány vontatókábel lövellt ki a roncs felé, és ezzel egy időben egy forgó lézertorony emelkedett ki a hajóból a hangár felett. Ha be akarták vontatni, ki kellet kapcsolniuk a hátsó pajzsot. Egy jól célzott rakéta ilyenkor igen súlyos károkat tehetne a hajóban. De az iker nehézágyú elég nagy tűzerőt képviselt, így eddig nem sokan akadtak, akik a hajót hátulról akarták volna megtámadni (az ágyú ismeretében). Most mégis úgy látszott, akad egy szerencsétlen jelentkező.

A zarg Hydra cirkáló hirtelen lépett ki álcájából. A nehézágyú azonnal elkezdett tüzelni, közben a hajónak is sikerült egy félkört leírnia, így a zarg támadása nem okozott nagyobb sérüléseket. Az ágyúk most már teli torokból szórták a vörös és kék tűzesőt. A Hydra lomhán próbálta kikerülni az egészségtelen nyilakat, de az első sorozat valószínűleg eltalálta segédhajtóműveit, így próbálkozása után szembefordult az Exeliorral, és ő is össztüzet zúdított ellenfelére.

- Energiát az első pajzsba! - kiabálta Nocelli.

Az Exelior túlélte a tüzet, majd amikor a Hydra elhaladt mellette nehézütegeiből pontos és halálos lövéseket adott le. A Hydra sodródott, belseje felől mintha villanások látszottak volna, és nem messze ellenfelétől felrobbant, és - ha lehet ilyet mondani -, még kevesebb maradt belőle, mint a Zephyrből.

- Ezt elintéztük - szólalt meg az újonc, és hangosan felsóhajtott.

- Igen. Folytassák a vontatást, de ha lehet kicsit gyorsabban. Nem akarok újabb zarg hajót látni, amíg itt vagyunk.

A vontatókábelek lassan behúzták a roncsokat. A technikusok megvizsgálták. Csak egy Hal-Ál sugár volt.

- Ezért nyírtunk ki egy Hydrát... Egy Hal-Álért... - így morgolódott egy űrcápa a hídon.

A kapitány ügyet sem vetett rá, mert Nora egy szigorú pillantással elhallgattatta az ifjú nemeshalat.

- Rendben, induljunk haza.

Nora már irányba is fordította a hajó orrát, amikor Dora közbevágott:

- Állj! Kapitány, hipertér hasadék nyílik előttünk!

- Másodlagos pajzsot!

Az egész csak pár pillanatig tartott. A hipertérből kiugrott egy fürge hajó, mögéjük került, és hihetetlen tűzerővel kezdte támadni az Exeliort. A hajó megrázkódott, de ezt még túlélte. Szerencsére sikerült fölvonni a pajzsot, így a rengeteg lézernyaláb szétkenődött a láthatatlan köpenyen. Viszont így a másodlagos hátsó pajzsnak vége lett.

- Másodlagos fegyverzetet! Mi ez egyáltalán?!

- Egy FullFire uram!

A hídon többen megdöbbentek. Csak kósza hírek jöttek a peremszektorokról egy kicsi, de annál halálosabb hajóról, amiről élő ember még nem számolt be, csak a roncsok megmaradó adatbázisa.

- Nyugalom emberek, ilyen hajóval még nem találkoztunk. Hol vannak már a másodlagos fegyvereink?!

A legénység végre észbe kapott, és teljesítették a parancsokat. A hajóból gyorsan további ágyúk és rakétaállások nyíltak. A hajó tetején még egy forgatható nehézüteg emelkedett ki.

- Emberére akadt! -mondta Nocelli maga elé, és kiadta az össztűzparancsot.

A hajó hátralódult az ágyúk egyszeri elsütésétől, így a FullFire második záporának fele csak az űrt szelte át. Viszont az Exelior majdnem 100%-os találati arányt ért el.

A zargot szemből érte a találat, de mintha meg sem kottyant volna neki. A rakéták hatalmasat robbantak pajzsán, de láthatóan maga a hajó nem sérült. Leírt egy éles kanyart, és oldalról támadta az Exeliort. A telitalálatok miatt hatalmasat rázkódott a hajó.

- A jobboldali pajzs leesett! - kiáltotta Dora.

- Rendben, most már ki kell végeznünk, tudomást szerezhet a hajóm adatairól! - kiáltotta mérgesen Nocelli. Ha hajója adatait a zarg továbbadja, mindennek vége. A következő támadásnál kilövik, és az egész adatbázis az övék. Ezt nem hagyhatja. Most még nem tudja feldolgozni az adatokat, most lehet csak támadni igazán.

És valóban, a FullFire lelassult, és lomhább lett. Túl sok volt neki ennyi feldolgozni való adat.

- Össztűz, hajtóművet maximumra!

Az Exelior újabb pusztító dárdákat lőtt a zarg felé, de most nem esett hátra, hanem irdatlan sebességgel tartott a zarg felé. Az megint a lövedékek kb. 80%-át elviselte és lomhán megfordult. Mintha nem félt volna a támadójától. (Erről is látszott, hogy még nem dolgozta fel az összes adatot.) Az Exelior folyamatosan tüzelt, az oldalsó pajzsokban nem is maradt energia, majd mikor már nagyon közel volt az összeütközéshez abbahagyta a tüzelést, hátrafarolt, a lendülettől tovább sodródott, majd hirtelen begyújtotta összes hajtóművét, amelyek lángja felégette a FullFire elejét. Hiába a hatalmas pajzs, a nagy teljesítményű hajtóművének lángját nem élhette túl.

Az Exelior megugrott, és most minden energiáját a hátsó pajzsokba és a hátra néző lövegekbe adta. A FullFire eleje leszakadt a hatalmas energiájú lövedékektől, de egy oldalsó rakétát még sikerült elindítania. Ez a rakéta elérte célját, és a felső löveget lerobbantotta a hajóról. Ettől a hajó megint megrázkódott, egy pillanatra elaludtak a lámpák, majd ismét világosság gyúlt, a rendszerekbe visszatért az élet, a FullFire pedig ottmaradt, mint újabb roncs a galaxisban. Bár nem sokáig, hisz mindjárt ideérnek a Birodalmiak. Addig vagy bekapcsol az önmegsemmisítője (ha jó helyen találtuk el, akkor nem), vagy ha ideérnek, elviszik.

- Szkenneljék az egész hajót, töltsék le az adatbázisát. És küldjenek át egy robotot. Ha bármilyen hajó ér a közelbe, akkor kapcsoljuk fel az álcázást.

- Uram, az álcát kilőtte a zarg.

- Akkor, ha bármilyen hajó közeledik, ugorjunk a hipertérbe. Addig lassan távolodjunk. Egy ilyen hajó szép nagyot tud robbanni.

Sajnos nem tudták magukkal vinni a roncsot, mert akkor nyomokat hagytak volna maguk után, amiket a Birodalmi Haderő követni tudott volna.

Teltek a percek, és a hajó nem akart felrobbanni. A robotszonda minden elérhető adatot továbbított a hajóról, de fegyverzeteit nem lehetett leszerelni. Részben mert a találatok oda- vagy szétégették, részben pedig mert a hajó utolsó erejével még kioldotta a fegyverek biztonsági zárját, így soha többé nem lehetett azokat használni.

- Uram, egy birodalmi cirkáló közeledik felénk.

- Rendben, hipertér ugrásra felkészülni, a robotot semmisítsék meg. - Valaki a hídon megnyomott egy piros gombot és a FullFire-ön lévő robot lassan elégett.

- Koordináták betáplálva, hipertér ugrásra kész.

- Indulás - adta ki a parancsot. Még belegondolni is rossz volt, hogy mi lett volna, ha a hajóját legyőzik. Minden adatot lemásoltak volna, aztán vagy most, vagy legközelebbi találkozásukkor szétlőtték volna a hajót. És alig két-három nappal ezután, amikor haláluk híre még el sem jutott a Bázisra, egy zarg flotta megtámadta volna a Bázist. A Túlélők Szövetségének bázisát. Szerencsére nem sikerült nekik. Megpróbálták csapdába ejteni, sikertelenül. De ez azt jelenti, hogy már a zargok is vadásznak rá. Eddig elkerülték, de mostantól kezdve készülniük kell a háborúra, ami majd kiűzi a zargokat a galaxisból. Ha eljön az ideje.

A hajó megugrott és eltűnt a csillagok végtelenjében.

Ha ez tetszett, olvasd el a következő, jellegében hasonló cikket is: Kalózszövetség (Káosz Galaktika novella).

Létrehozás: 2004. március 4. 14:12:05

Utolsó frissítés: 2015. május 20. 10:44:20

Nyomtatási forma