Varázslómesterek - Rém András (Hatalom Kártyái)Melyikünk ne szeretne híres lenni, valamiben a legjobbak közé tartozni? A HKK-ban is, mint a legtöbb sportban, ahol versenyezni lehet, kialakul a legjobbak mezőnye, az igazi profiké, akik a komoly versenyeket nyerik, és nevük ismert a Hatalom Kártyáit rendszeresen játszók körében. Közülük mutatunk be néhányat Varázslómesterek című sorozatunkban.
Mai interjúalanyom többek kívánságára Rém András, Nemzeti Bajnok, régi profi versenyző, sokak szerint az egyik legjobb, legkreatívabb. Emellett a HKK igazi rajongója, vérbeli játékos.
- Kezdjük szokás szerint az elején: hogyan kezdtél HKK-zni?
- Hatodikos lehettem, amikor egy barátom vidéki ismerőseinél meglátta a játékot, akkor elmentünk boltba, vettünk egy-egy paklit, utána már nem volt megállás. Ez a második kiadás megjelenése táján lehetett, a Hőskorszak ekkor már elfogyott. Arról nem is nagyon tudtunk, eléggé korlátozott körben mozogtunk, kevés lapot ismertünk. Nagyjából minden zsebpénzünket HKK-ra költöttük, ahogy összejött a pénz, mentünk paklit venni, izgatottan bontottuk, tárgyaltuk az új lapokat. Budapesten a legtávolabbi boltot ismertük, a Silverlandet, de szívesen elzarándokoltunk a paklijainkért. Egymás között cserélgettünk, persze nem ismertük a lapok valódi erejét, a szabályokat is csak nagyjából. Sokszor gondolkoztunk, hogy jó lenne egy bolt, külön lapokkal meg árfolyamokkal, aztán egy-két év múlva láttuk örömmel, hogy van már ilyen.
- Emlékszel rá, hogy milyen paklijaid voltak?
- Négyen-öten játszottunk együtt, szín alapon ment a gyűjtés. Először négy színt választott mindenki, aztán ráálltunk egy-egy színre, úgy csereberéltünk. Szerettem a nagy lényeket, pl. T. Vlagyimirt, aztán volt Flaviusom, Dupla szintlépéssel meg Rejtő köpennyel már egész masszív volt. Kontroll-szerű azért nem volt igazán, mert irtásból nem játszottunk sokkal. Aztán egy idő múlva elkezdtük felírni a lapokat, ami nem volt meg nekünk, és akkor erősebb paklikat is tudtunk készíteni. Quwargokkal és Chara-din fattyaival is szerettem játszani.
- Hogyan lettél versenyző?
- A boltban láttam egy hirdetést, hogy a Havannán van verseny, és mivel igen közel laktam, gondoltam, annyit megér, hogy lenézzek. El is indultam, ekkor pont nem volt még junior kategória, de utána egy darabig abban versenyeztem, aztán profi lettem.
- Egyből jó eredményeket értél el?
- Nem, eleinte hatból kettő, hatból három, ilyen versenyeim voltak. Egy Elenios pszi-paklival kerültem először közel az élmezőnyhöz. Szerettem kombós, pasziánsz paklikat kitalálni, ezekkel versenyezni. Épületes pasziánsszal például én játszottam először (Sziklák atyja, Fürdő, Falak ereje, ilyenek voltak benne). Régen imádtam a második-harmadik körben ölni tudó paklikat, most már inkább stabilabbakat választok, amiben kevesebb kockázat van.
- Emlékszel esetleg, hogy mennyi versenyt nyertél, illetve mennyi Beholderest?
- Nem igazán. Eleinte még elraktam a paklilistáimat, statisztikát vezettem, hogy melyikkel milyen eredményt értem el, aztán ahogy elkezdtétek elkérni a listákat, ez lassan elmaradt.
- Akikkel együtt kezdtél, ők is versenyzők lettek?
- Igen, egymást vittük, hívtuk. Amatőr versenyeket nyertek, aztán hagyták abba, de még most is el-eljárnak versenyezni. Gellért Ákossal (aki szintén profi versenyző) is igen régóta játszunk együtt.
- Te folyamatosan gyűjtöd a kártyát?
- Igen, nem adtam el a gyűjteményem soha. Nem is szoktam üzletelni vele, de régebben sok paklit vettem, mostanában leginkább csak akkor veszünk, ha draftot (frissen bontott válogatós verseny) akarunk játszani. Nyerni is szoktam paklikat, és így ha nincs is meg minden lap, azért ami fontos, az megvan, ami nincs, azt meg kölcsön tudom kérni. A draftot rendkívül szeretjük. A kezdetektől folyamatosan játszom, és mindenféle elvadult verziókat is.
- Van egy érdekes dolog: téged a HKK-sok jelentős része kiváló játékosnak tart, de az eredményeid mostanában picit gyengébbek.
- Igen, az egyetem sok időt elvett mostanában. Meg persze a szerencsén is múlik, főleg, hogy milyen paklival akadsz össze.
- Azon is múlhat a dolog, hogy te szívesen kísérletezel új paklikkal, amik esetleg még nem annyira kiforrottak?
- Csak olyan paklival szoktam indulni, amiben olyan lapok vannak, amiket szeretek, jó velük játszani, és meg lehet fordítani velük a meccset. Azt nem nagyon bírom, ha beáll a játék, és nincs olyan lap, amivel fordíthatok.
- Tehát ha egy pakli nem tetszik igazán, még akkor sem indulsz el vele, ha az tűnik a legerősebbnek?
- Nem, akkor elindul vele valamelyik barátom. Általában hárman-négyen csinálunk együtt paklit, többnyire különbözőeket. Ezeket együtt beszéljük meg, nem én egyedül rakom össze a többieknek.
- Azt a goblinos Tharr paklit, amivel Kundrath Gergely nyerte a legutóbbi egyszínű versenyünket, te raktad össze?
- Az alapját én, de Gergő is sokat alakított persze rajta. Én inkább Fairlight paklival indultam, most ez tetszett nagyon.
- Szerinted mekkora szerepe van a versenyen a tudásnak, a paklinak és a szerencsének, ha 100%-ot kéne szétosztanod?
- Ezen sokat gondolkoztam, persze ezek egymás függvényei is. Hogy jó-e a paklid, az is a játéktudásodtól függ. A sorrendet talán így határoznám meg: pakli, játéktudás, szerencse. Csak szerencsével nem lehet nyerni, bár igen fontos szerepe van pl. abban, hogy milyen ellenfeleket kapsz.
- Milyen tanácsot tudnál adni azoknak a játékosoknak, akik jó versenyzők szeretnének lenni?
- Szerintem nagyon hasznos, ha nem csak a saját lapjaiból játszik, hanem felírt lapokkal teszteli azokat is, amik nincsenek meg neki. Így szépen ki lehet próbálni, mitől működik jól egy pakli, és a kulcslapokat meg kell szerezni kölcsönkérés vagy vásárlás útján, de addig is könnyebb elindulni. Most már az internetről ez könnyebben is megy. Nekünk még volt másfél-két év homály, amikor csak azt ismertük, ami nekünk megvolt. Aztán boltból néztük ki, milyen lapok vannak, leginkább megjegyeztük. Olyan is volt, amikor félrenéztünk valamit: pl. Az Idő kerekéről azt hittük, hogy tárgy, és folyamatosan jöttünk vele újra két lap dobásért, elég erős volt.
- Milyen versenyeket szeretsz jobban, és milyeneket kevésbé?
- Nagyon szeretem a pre-release-t (megjelenés előtti frissen bontott verseny), és a draftot. A hagyományost is kedvelem, oda lehet a legerősebb paklikat összerakni, a korlátozottabb környezetben, egyszínűn vagy Tiltott mágián pedig az igazán érdekes, kísérleti verziókat. Az Ősök Városa nem annyira tetszik, mert furcsán korlátozza a lapokat. A párost is nagyon szeretem! Csapatverseny is jó móka lenne.
- Van a közelmúltból kedvenc paklid vagy lapod?
- A Visszavágás meg a Kiegyenlítés, vissza tudják hozni a sírból a meccset. Paklik közül az Asztrális hullám-Tudatcsapás köré épített.
- És olyan pakli, amit nem szeretsz?
- A gólemeket például sokáig gyűjtöttem, de pont mire erős lett, addigra már nem tetszettek. Még talán az avatár pakli, nagyon beállós. Bűvös erdő ellen is utálok játszani, nem is indulok ilyennel. A versenyt nem nyeri meg, mert úgyis összeakad Ősi rúnával, csak megkeseríti a többiek életét.
- Kedvenc grafikád, grafikusod van-e?
- Igen, Udvarhelyi Zsolt. Ő rajzolta pl. Darkseidet, a Színes dözmöngöt, amit azóta is gyűjtök, van már vagy 150-200 darab.
- Szerinted a Nemzetiben a 16 közé jutás a nehezebb, vagy a harmadik nap?
- Mostanában nem sikerült bejutnom a 16 közé, úgyhogy mindenképp az első két nap. Két éve A bőség zavarával raktam össze egy paklit, csak kivettem a végén az Ősi rúnák miatt, és úgy már nem volt elég jó. Tavaly is épp csak nem jött össze, bosszantott is.
- Volt egy kellemetlen eseted is, ha nem gond, erről is kérdeznélek: az egyik Nemzetin 17. lettél, és az egyik bejutott versenyzőtől "megkaptad" a versenyzés jogát. Amint ezt megtudtuk, ki is zártunk. Már elég rég volt, beszéljük meg, hogy volt ez?
- Ez egy szerencsétlen dolog volt. Én nagyon szeretek játszani, és nem a nyeremény miatt. Borzasztó érzés volt, hogy nem juthatok be a draftra, amikor az egyik Szalontai szólt, hogy indulhatnék helyette. Csak az érdekelt, hogy játsszak, az hogy adjak neki nyereményt, vagy egyáltalán nem kapok, az nem.
- Van-e olyan játékos, akivel szívesen olvasnál interjút?
- Béres Csabi. Mostanában nem büntet akkorákat, de őt tartom olyan hihetetlen elmének, aki régi, kreatív, iszonyú jó játékos, és szimpatikus is.
- Köszönöm az interjút, még sok-sok jó játékot!
Ha ez tetszett, olvasd el a következő, jellegében hasonló cikket is: Varázslómesterek - Szinay Péter (Hatalom Kártyái). Létrehozás: 2005. május 30. 12:49:24 | Utolsó frissítés: 2015. május 20. 10:44:10 | Nyomtatási forma |
|