Varázslómesterek - Magyar Attila (Hatalom Kártyái)Melyikünk ne szeretne híres lenni, valamiben a legjobbak közé tartozni? A HKK-ban is, mint a legtöbb sportban, ahol versenyezni lehet, kialakul a legjobbak mezőnye, az igazi profiké, akik a komoly versenyeket nyerik, és nevük ismert a Hatalom Kártyáit rendszeresen játszók körében. Közülük mutatunk be néhányat Varázslómesterek című sorozatunkban.
Mai interjúalanyom Magyar Attila, a 2005-ös HKK Nemzeti Bajnok, aki, mint a cikkből kiderül, még alig több mint 1 éve játszik, és máris a legprofibbak között van, és meg tudta nyerni a legkomolyabb versenyt is!
- Hagyományos bevezető kérdésem: hány éves vagy, mivel foglalkozol?
- 19 éves vagyok, és egy, közlekedésgépészeti szakközépiskolában tanulok.
- Emlékszel-e, mikor, hogyan kezdtél HKK-zni?
- Tavaly májusban (a szerk. itt erősen meglepődik). Egy volt évfolyamtársam, Petrovics István tanított meg rá. Érdekesnek találtam a játékot, tetszettek a kombók. Azután hamar összejött egy társaság Kőrös Gáborral, Györki Dáviddal, nagyon sokat járunk együtt versenyekre, tesztelünk. Eleinte persze a cserékkel én jártam rosszabbul, de nem volt ez komoly gond, most sincs rossz érzés bennem emiatt.
- Te szoktál "cápázni" azóta? Van, hogy direkt úgy cserélsz, hogy átverd a másikat?
- Nem hajtok erre. Ha könnyen beleegyezik egy számomra jó cserébe, az persze rendben van, de nem erőltetem rá, nem hazudok neki. Azért ha egy régebbi játékos azt mondja egy lapomra cserénél, hogy ez milyen jó, nem fogom ócsárolni a saját lapomat.
- A HKK előtt volt kapcsolatod valamilyen fantasy játékkal? Vagy hagyományos kártyajátékokkal?
- Semmilyen fantasyvel nem játszottam, hagyományos kártyajátékot is csak annyit, mint bárki más. Nyitott, kíváncsi természetű vagyok, amikor István felvetette, hogy próbáljam ki a játékot, mondtam, mutasd! Megtetszett a dolog, akkoriban gyakori-nemgyakori kupacból játszottunk. Most is szeretek HKK-zni, de annak nagyon jó hangulata volt.
- Gyorsan beletanultál, úgy tűnik, jó érzéked van ehhez a játékhoz. Sokat foglalkozol vele?
- Eléggé. Ha éppen nincs más dolgom, pl. utazás közben a telefonomba szoktam írni a paklikat. Gyakran lemegyek a klubba játszani, vagy lyukasórában próbálgatom a paklit, hogy jönnének a lapok, ha játszanánk.
- Miután elkezdtél játszani, egyből versenypaklikat készítettél?
- Amikor István megmutatta a játékot, akkor foglalkoztam vele rendesen, pénzem, időm is volt rá. Aztán kicsit alábbhagyott a dolog, más elfoglaltságaim voltak, majd jött a Múltidéző, és ismét belevetettem magam a HKK-ba. Az volt az első versenyünk, a Múltidéző frissen bontott. Sose felejtem el, Györki Dávid fizette a nevezésemet, a ritkák fejében, úgyhogy sok vesztenivalóm nem volt. Közepesen játszottam, de jó móka volt, és tisztességes eredmény. Az első kb. 10 verseny "tanulópénz" volt, nem értem el különösebb eredményt. Sok lap volt még, amit nem ismertem igazán. Kell egy kis idő, amíg az ember elkezdi "érezni" a lapokat, megtanulja, mik azok, amik versenykörnyezetben jöhetnek, mikre kell számítani, mi mivel hogyan kombózik.
- Ezek szerint nem tört le, hogy az első néhány versenyen nem nyertél?
- Egyáltalán nem. Amikor beindult az Abyss, oda jártam (járok) sokat, egy ottani amatőr versenyen nyertem először, ez egy frissen bontott verseny volt. Szereztem egy második helyet, megnyertem egy hagyományost, beindult a szekér, jöttek a jó eredmények. Hat-hét hónapig minden hónapban szereztem egy győzelmet.
- Beholderes versenyt nyertél már a Nemzeti előtt?
- Nem, csak párost nyertünk Bakos Attilával. Harmadik-negyedik helyem sok volt, egy vereséggel, Buchholtz-cal jöttek ki ezek a helyezések. A páros versenyt nagyon szeretem, egészen egyéni hangulata van.
- Emlékszel, hogy mi volt az első komolyabb paklid?
- Egy gyakori-nemgyakori szkritter pakli, aztán goblinos-tárgyas. Nem tudtam még igazán, mik a legerősebbek, viszont iszonyú szerencsés voltam: második körben röppentek az Orzag managömbök.
- Most mi a legjobb pakli szerinted, mivel indulnál egy hagyományos versenyen?
- A hagyományos egy olyan környezet, ahol a szélsőségeknek is van esélye. A kombó paklikat tartom legjobbnak, legyorsulják a lassabb kontroll, teknős, efféle deckeket. Második-harmadik körben nyerhetsz például egy mentor-paklival, az erős tud lenni. Aztán persze az is igen sokat számít, melyik pakli mivel találkozik össze, mert mindennek van ellenszere.
- Igen, ez a kő-papír-olló effektus, de legalább sokszínű a játék. Van olyan pakli, amivel nem szívesen játszol?
- Amit nem nagyon szeretek, az Rhatt és az ő blokkolása. Sokan mondják, hogy csak ki kell játszanod tíz lapot, és ez levon a győzelem értékéből. Egyszínűn nagyon erős, de nem ismerik el igazi dicsőségnek.
- Szerintem a dolog ennél bonyolultabb azért...
- Ha a második-harmadik körben leblokkolnak, abban nincs sok élvezet. Én azt szeretem, ha elhúzódik a játék, több a lehetőség a kombinálásra.
- Ez kissé mintha ellentmondana annak, hogy a kombó paklikat kedveled, hiszen azok is a második-harmadik körben próbálnak nyerni.
- Igen, de ott meg az a lényeg, hogy kieszelsz otthon egy kombót, tökéletesíted, elindulsz vele a versenyen, és ha még nyersz is, az már jó érzés.
- Ezek szerint te szoktál ilyeneken agyalni? Sokan nem nagyon mernek merőben újfajta paklival indulni egy versenyen, túl kockázatosnak tartják.
- Mindig gondolkozom ilyeneken. A versenyre van, hogy bevállalom, van, hogy nem, de olyan is volt már, amikor megfigyeltem, hogy érdemes lett volna.
- Neked van HKK gyűjteményed, vagy csak a legfontosabb versenylapok?
- Van, még szoktak példálózni is velem, hogy bár csak rövid ideje játszom, össze tudtam gyűjteni a lapokat. Mindenből van, amiből kell. Eleinte persze paklikat vettem, aztán elsősorban gyűjteményeket más játékosoktól. Lejárok a Dungeonbe és az Abyssba is cserélni, eladni-venni. Eleinte sok pénzt költöttem rá, de mostanra már anyagilag is pluszban vagyok a HKK-val. Hetente többször is a lapokból nyert pénzből ebédelek. Természetessé vált, hogy a HKK-val üzletelek is, folyamatos napi zsebpénzt termel nekem. Amikor sokszor voltam negyedik a Beholderes versenyeken, úgy, hogy épp csak lecsúsztam a jobb helyekről, az nem esett jól, de a Nemzeti helyre tette a dolgokat minden szempontból. Mostanra már úgy vagyok pluszban szerencsére, hogy van egy igen használható gyűjteményem is emellett.
- Van-e kedvenc lapod (működésre ill. grafikára vonatkozóan)?
- Azokat a lapokat szeretem, amivel meglepetést lehet okozni. Amikor pl. Hadicsellel megcountereltem egy Tömegátkot, és egyben leszedtem még egy jó lapot is, az emlékezetes maradt! Vagy Chara-din óhajával megakadályozni egy Keyrasi-Féktelen imádat húzást. Grafikailag a Haláldémon nagyon tetszik (ahogy szinte mindenkinek).
- Térjünk rá a Nemzeti Bajnokságra! Szerinted az, hogy valaki Nemzetit nyer, azt jelenti-e, hogy valami olyat tud, amit más nem, vagy a szerencse is erős tényező?
- Én úgy közelíteném meg a kérdést, hogy az igazán jó játékosok azok, akik hosszútávon, sok versenyen nyernek. Remek versenyzőnek tartom pl. Rém Andrist, Báder Matyit, Baross Ferit, Panyik Zolit. Ha megfigyeled, Zoli például a legutóbbi 20 versenyéből mondjuk 15-ön az első négyben végzett, ezek a valóban nagy teljesítmények! Nem mondanám azt, hogy az a jó játékos, aki Nemzetit nyer.
- Hogyan indultál neki a Nemzetinek?
- Remélem, nem tűnik nagyképűségnek, de egyértelműen meg akartam nyerni. Nagyon céltudatos és becsvágyó tudok lenni, most is így éreztem. Persze, ha második leszek, az sem lett volna csalódás. Tudtam, hogy sokan szurkolnak nekem, kissrácok, akiket ismerek, jobban izgultak, mint én. Ez nagyon jól esett nekem.
- A harmadik napon erre a zseniális szennyezett vadonos összeállításra tudatosan készültél?
- Igen, Baross Feriékkel az Abyssban rendeztünk egy zártkörű draftolást (nagyon szeretem ezt a klubot!), és akkor sikerült ezeket a lapokat összeszedni, és látszott az ereje, csak egy hordától kaptam talán ki.
- Ezek szerint páran ismerték már ezt az összeállítást. Ehhez képest sikerült két Szennyezett vadont és jópár lényt összeszedned...
- Azért nem voltak annyira sokan. Biztos, hogy nem jutott el hozzám minden Szenyezett vadon, de azért a kis zöld lények elég jól jöttek még a későbbi körökben is. Volt, amikor kivettem a mindenki kedvence lapot (pl. Régi dallam), és megkockáztattam, hogy nem kapom vissza a koncepció-lapokat, volt, amikor inkább hamar kiszedtem a számomra fontosat. Szerencsém is volt, például a két Lélekgyűjtő pálca nagyban segítette a paklit. Rém Andris már a Rothadó borzalom leszedésénél is elgondolkodott, de abból azért csak egyet szereztem. Ismertem is a paklit, tudtam, nagyjából hogyan kell vele játszani.
- Sokat készültél a Nemzetire, szoktál együtt tesztelni másokkal?
- Annyira nem sokat. Az egylaposnál pl. 35-38 lap elég egyértelmű, a maradékot kell jól belőni. A Tiltott mágiára érdekes paklit csináltam, de az sem tartott túl sokáig. Ez egy jól sikerült deck volt, szerettem vele játszani. Másokkal tesztelés: az a gond, hogy előfordult már velem, hogy volt egy jó ötletem, megmutattam, és aztán a fél mezőny azzal indult a versenyen. Ezért inkább csak a legközelebbi barátaimmal játszom a versenypaklimmal a verseny előtt (meg ha nem tudom megállni, mert ez is előfordul), akikben teljesen megbízom.
- Mit javasolsz annak, aki profivá szeretne válni a HKK-ban?
- Nem szabad letörni attól, ha az első tíz verseny nem sikerül igazán jól. Ha két játék után tökéletesen el lehetne sajátítani, senki nem játszana, a nehézsége adja igazán az értelmét a dolognak. Céltudatosnak kell lenni és lelkesnek. A gyűjtemény-vásárlás pedig, ha odafigyelsz, mit veszel, jó módszer a kártyamennyiség megteremtéséhez.
- Kivel kellene még interjút csinálni, akivel még nem volt?
- Örülnék nagyon, ha a barátaim, Györki Dávid és Kőrös Gábor is bekerülnének.
- Köszönöm az interjút, és még sok kellemes HKK-val töltött órát kívánok neked is!
Ha ez tetszett, olvasd el a következő, jellegében hasonló cikket is: Varázslómesterek - Jámbor András (Hatalom Kártyái). Létrehozás: 2006. április 10. 15:02:24 | Utolsó frissítés: 2015. május 20. 10:44:09 | Nyomtatási forma |
|